Tortilla, avagy tojáslepény, avagy fritatta, esetleg spanyol omlett, hívhatjuk akárhogy, ez tulajdonképpen tojásrántotta kicsit flancosabban. Ebben a formájában ez a nagyszerű étel hipp-hopp kiléphet megszokott reggeli szerepéből és akár egy könnyű ebéd vagy vacsora is válhat belőle. Én a fentiek közül a tortilla elnevezést preferálom, mégpedig azért, mert a megfordítás technikáját az eredeti tortillánál, vagyis a spanyol omlettnél végzik az általam is követett módon. Ez pedig a következőképpen néz ki: amikor a lepény alsó oldala már szépen megsült, a teteje is kezd összeállni, akkor az egészet egy a serpenyővel megegyező méretű, vagy annál kicsit nagyon lapos tányérra csúsztatom. Ezután a serpenyőt ráborítom és a lepényt visszafordítom bele. Egyáltalán nem olyan nagy mutatvány, mindig sikerül. Ha a teteje még kicsit folyós, és a csúsztatásnál a már megsült oldal alá folyik egy kevés nyers tojás, az sem baj, ilyenkor egyszerűen a fordítást még egyszer megismétlem a végén. Van egy újabb módszerem is, ez egy kicsit gyorsabb és egyszerűbb, de két egyforma serpenyőt kíván. Egyszerűen a serpenyőből egy másik felforrósított serpenyőbe fordítom át a lepényt, és abban sütöm meg a másik oldalát. Ez akkor is hasznos, ha egynél több lepényt kell sütni. Ahogy átfordítottam, mehet a következő adag az eredeti serpenyőbe. 
Hozzávalók 2 főre:
5 tojás
10 dkg mirelit vegyes zöldség
5 dkg házikolbász vagy sonka
1 kávéskanálnyi vaj, vagy egy kevés olaj
só
bors
majoránna izlés szerint
A zöldségeket egy pici vajon, kevés vízzel, fedő alatt megpárolom. Nem szoktam teljesen puhára főzni őket, csak olyan roppanósra. Szerintem így finomabb. Közben a tojást felverem, sózom és beleszórom a fűszereket. A megpuhult zöldségeket félreteszem, a serpenyőt kitörlöm egy papírral és beledobom a karikákra vágott kolbászt. Takarékon sütögetem a kolbászokat, míg jól kiengedik a zsírjukat. A kolbász kisült zsirját én le szoktam itatni egy papirral, de aki nem fél a kalóriáktól, az ne tegye. A zöldségeket visszateszem, majd ráöntöm a tojást. Nem keverem meg véletlenül sem. Csak leteszem takarékra a lángot és várok. Egészen addig, amíg az omlett teteje is kezd már összeállni. Figyelni kell, mert az alja könnyen megéghet. Ezt úgy lehet elkerülni, ha tényleg csak kis lángon és türelmesen sütögetjük. A fent leírt módszerek valamelyikével megfordítom az omlettet, a másik oldalát is szépen megsütöm, majd tányérra borítom. Cikkekre vágva zöld salátával, friss kenyérrel tálalom. Hidegen is nagyon finom.
